“VÁROSOK HÁLÓZATA”: KÖTET ÉS ZÁRÓKONFERENCIA


2016. november 15-én, Szatmárnémetiben került sor az elmúlt két év (2015. 01. 01.-2016. 12. 31.) hosszú munkafolyamatának lezárulását jelző, kötetbemutatóval egybekötött konferenciára. A nyíregyházi KÉK Egyesület nyolc EU-s ország 1-1 városát összekötő, hat projektszakaszból álló ‘Városok hálózata’ c. (EACEA-támogatással) megvalósult programjának célja innovatív válaszokat adni a településeket érintő fő ifjúsági problémákra. Az Egyesület elnöke, Dombóvári Gábor a zárókonferencián elmondta, hogy…

“az együttműködés széles körben kívánta megszólítani a fiatalokat, a multiplikáló események is ezt a célt szolgálták. A projektben a városok egyenrangú felekként vettek részt, minden városban volt legalább két projektesemény. A program az európai értékeket hirdette, a széles nyilvánosság bevonásával.”

Maga a projekt megvalósítása összetett folyamat volt, mely több szinten és együttműködési formában volt hivatott elérni célját:

“A tervezési szakaszban megvitattuk, hogy az egyes városok mit kívánnak elérni a projekt által, milyen beavatkozásokat, változásokat szeretnének elérni. A feltárási részben a városok vonatkozásában desk research-kutatások valósultak meg, hogy láthassuk milyen problémákkal küzdenek. A válaszok részben négy műhelyfoglalkozást tartottunk (munkanélküliség-elvándorlás, inaktivitás-EU polgárság, kulturális szokások-közösségi tér, bevándorlók-kisebbségek témakörökben) négy különböző városban. A próba rész adta a projekt innovatív részét, ugyanis nem jó példák átadása volt a cél a városok számára, hanem a műhelyfoglalkozások és viták alapján alkalmazott módszertanok cseréje, átvétele, és ezeket valósítják meg a saját városukban, melyről 6-9 hónap elteltével beszámolnak, hogy mit értek el. A terjesztés részben multiplikáltuk az eredményeket, egyúttal a nagy nyilvánossággal is megismertettük az egyes városokban a próbák tapasztalatait, eredményeit – ennek részét képezte a Szatmárnémetiben szervezett zárókonferencia. Végül az értékelő részben osztottuk meg egymással a tapasztalatainkat és értékeltük a projektet, valamint megkerestük a továbblépés lehetőségeit” – részletezte a projekt folyamatát Dombóvári Gábor.

A zárókonferencián bemutatott angol nyelvű kötet, nyolc darab különböző európai uniós település fiataljainak élethelyzetét, preferenciáit mutatja be. Az elkészült tanulmányok közül hetet jómagam (Nyíregyháza, Szatmárnémeti, Valencia, Nicosia, Rogaska Slatina, Czestochowa, Siauliai), míg egyet Roberto Aceti készített el (Róma). Az adatgyűjtés módszerét tekintve a ‘desk research’, azaz a már meglévő kutatási (a távolság miatt többnyire online fellelhető) anyagok ifjúsági kontextus mentén való elemzése adta. A cikkek azonos struktúra szerint épülnek fel, így lehetőség nyílik akár az egyes országok ifjúsági adatainak tematikus összehasonlítására is. A vizsgált témakörök az alábbiak voltak: demográfia, migráció, munkaerőpiac, kultúra, közélet és EU-s állampolgárság.

A lokalitáshoz köthető statisztikák vadászata gyakran nehézségekbe ütközött, köszönhetően annak, hogy országonként más-más adatgyűjtési technikák, szempontok és gyakoriság a jellemző. Ennek ellenére a legfrissebb adatokra való hivatkozás volt számunkra az elsődleges szempont, mely országos, illetve uniós statisztikákkal (Eurostat, Eurobarometer) kiegészítve teljes képet tud adni az egyes országok ifjúságának szociodemográfiai, egzisztenciális helyzetéről, életmódjáról, közéleti részvételéről is.

A csattanót ugyan részben lelőve, ám remélhetőleg inkább kedvet adva a kötettel való megismerkedéshez, annak olvasásához, álljon itt néhány univerzálisan (azaz a nyolc település mindegyikének ifjúsági adatait látva) megfogalmazható jellemző:

  1. A mai fiatalok egyre nagyobb részét érinti az a társadalmi jelenség, melyet tudományos nyelven posztadoleszcencia néven illetünk. Ennek lényege, hogy a fiatalok az elmúlt évtizedekkel ellentétben manapság egyre később válnak függetlenné, lesz saját önálló egzisztenciájuk. Ezek részben anyagi okokkal, bizonytalan kilátásokkal indokolhatóak.
  2. A fiatalok jelentős része küzd egzisztenciális gondokkal, legyen szó anyagi boldogulásról vagy akár az ifjúsági munkanélküliségről. Ez a tendencia pedig összefüggésbe hozható a késői önállósodással is.
  3. A fiatal korosztályok esetében nem meglepő az a megállapítás, hogy alapvetően kiábrándultak a közéleti-politikai témák tekintetében. Mind a részvétel, mind az érdeklődés alacsony foka azt bizonyítja, hogy szkeptikusak korosztályuk tervezési, döntési folyamatokba való beleszólását illetően.
  4. A nyolc város, ország fiataljainak szabadidős szokásaiban egy stabil közös nevező biztosan fellelhető. Az utóbbi évek statisztikáit tekintve egyértelmű, hogy a kikapcsolódás tevékenységei egyre inkább a virtuális térbe tevődnek át. Az online szabadidő-fogyasztás alapvetően tematizálja a mai fiatalok mindennapjait – éljenek a vizsgált országok bármelyikében.

Az angol nyelvű kötet alább tölthető le pdf-formátumban:
Cooperation For European Citizenship Among Young People


A kutatás módszertanát és eredményeinek rövid összefoglalóját bemutató prezentáció itt érhető el.

A kutatáshoz gyűjtött adatokat két település kontextusában bemutató prezentációk elérései az alábbiak:

Nyíregyháza (Magyarország)
Szatmárnémeti (Románia)


Posted in Cikkek.