IFJÚSÁGKUTATÁS ÉJJEL-NAPPAL: GYULAI DIÁKSÁG 2016


Még februárban beharangoztam, hogy Gyulán készül ifjúságkutatás a közreműködésemmel. Nos, most harangozok ismét. Közel másfél hónap elteltével immár nyilvánosak az eredmények. De mielőtt a “várvavártak” kerülnének sorra, ejtek néhány szót a célokról és a megvalósítás körülményeiről.

2016 decembere és 2017 januárja között került sor Gyulán a legfrissebb városi szintű ifjúsági adatfelvételre. A mintát 1081 fő alkotja, akik 12-20 év közötti, helyben tanuló diákok. Az online adatgyűjtés során egy 33 kérdést tartalmazó kérdőív került “bevetésre”, mely a korosztály számos szabadidős és életmódbeli sajátosságát volt hivatott feltérképezni:

“A kérdések érintették a szociodemográfiai jellemzőket, a szabadidő tevékenységeit, a fogyasztási szokásokat, a családdal való viszony, illetve a társas kapcsolatok minőségét, a közéleti aktivitást, az anyagi helyzetet, valamint az egyéni nehézségeket, a helyi kötődést, a gyulai szabadidős-kulturális-közösségi lehetőségekhez kapcsolódó attitűdök felmérését.”

Az adatfeldolgozást és -elemzést jelentő időszakot követően, március 09-én, az idei Gyulai Ifjúsági Konferencián váltak nyilvánossá a kutatási eredmények. A rendezvény alkalmával a kutatás érintettjei, célcsoportja, a gyulai diákság, valamint a helyi ifjúsági szakemberek, pedagógusok, civil és önkormányzati szereplők közreműködésével el is indult a cselekvő fázis. A konferencia plenáris része lehetővé tette az ifjúsági helyzetkép megismerését, majd a csoportfoglalkozások megteremtették a közös, reaktív és tevékeny munka kereteit.

Ennek azért is van különleges jelentősége, hiszen a kutatás céljai, felhasználásának lehetőségei szerteágazó motivációkat tükröznek. Ezekről a motivációkról faggattam még januárban Szabó Enikőt, a Gyulai Ifjúsági Központ (Mi Egy Másért Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesület) szakmai vezetőjét, a kutatás megálmodóját:

“Azt gondolom, az is egy jó dolog, ha csak magunknak csináltuk volna, de ennek akkor van igazán értelme, ha az egész településen mindenkivel össze tudunk fogni, így minél többeknek tudjuk a kapott eredményeket átadni. Már a tavaszi ifjúsági konferencia szekciótémáiban gondolkodunk. Ezek tovább tudják vinni az egyes témák eredményeit a fiatalok bevonásával. Nekünk fontosak a visszajelzések. A szereplők, a városvezetés, az intézményvezetők és a kollégák is várják ennek a kutatásnak az eredményeit.”


Az elemzés baráti, könnyen emészthető terjedelemben született meg (40 oldal). Ennek ellenére és tudatában, azért álljon itt néhány információ (kedvcsináló) spoilerként…

  • A megkérdezett fiatalok heti viszonylatban átlagosan 21 és fél órát töltenek a virtuális térben, ami egy teljes hetet nézve az alváson túli idő közel ötöde.
  • A tartalmas kikapcsolódást jelentő tevékenységek közül a mozizás, a strandolás/fürdőzés és a kirándulás bizonyulnak a legkedveltebbnek. A magaskultúra színtereinek felkeresése tízből négy-öt fiatal számára egyáltalán nem képezi a szabadidő részét.
  • A sör-, valamint a borfogyasztás a 18 év felettiek körében a leggyakoribb, azonban a 14 év alatti korcsoport 43 százaléka ugyan inkább alkalmanként, ritkán, de szintén érintett ebben a kérdésben. A dohányzás a vizsgált korosztály valamivel több mint negyedét érinti. Mind az energiaital-, mind az alkoholfogyasztás, mind a dohányzás a kollégisták körében hordozza a legnagyobb kockázatot.
  • Azok között a fiatalok között, akik ritkábban töltenek együtt időt szüleikkel, intenzívebb az egyéni problémaészlelés (magasabb a több problémát említők aránya). A megkérdezett gyulai diákok kiemelkedően a tanulási nehézségeket jelölték meg saját életük legjelentősebb problémájának.
  • A problémák feldolgozásában elsődlegesen a szülőknek, valamint a baráti társaságnak van kiemelkedő szerepe. A szakemberekkel közös út a drogfogyasztó fiatalok körében bizonyul leginkább aktuálisnak.
  • A megkérdezett diákok 47 százaléka telepedne le Gyulán tanulmányai végeztével. A diákok összességében elégedettek a város kínálta szabadidős szolgáltatásokkal, programokkal, terekkel. A helyi diákmunka-lehetőségek bizonyulnak a leginkább értékesnek számukra, ezt követi a drogmentes, illetve a biztonságos szórakozóhelyek megléte.

A KUTATÓ ÁLMA ÉS VÁGYA ELSŐDLEGESEN AZ, HOGY A MUNKÁJA NYOMÁN ELINDULJON EGY CSELEKVŐ, AKTÍV FOLYAMAT, MELY AZ EREDMÉNYEKRE REFLEKTÁL. BELEÉRTVE AZT, HOGY A BEFOGADÓ KÖZEGBEN, A CSELEKVÉST TEKINTVE RELEVÁNS ÉS HATALOMMAL BÍRÓ SZEREPLŐK KÖRÉBEN INTÉZKEDÉSEKET, MEGOLDÁSOKAT, EGYÜTTMŰKÖDÉSEKET, ESETLEG MÉLYEBB MEGÉRTÉSI SZÁNDÉKOT, TENNI AKARÁST GENERÁLJANAK AZ EREDMÉNYEK. FONTOS KIEMELNI(!): LEGYEN SZÓ AKÁR PROBLÉMÁKRÓL VAGY NEGATÍV MEGÍTÉLÉSRŐL – SŐT, AZT GONDOLOM, EZEKKEL SZEMBENÉZNI, EZEKET ORVOSOLNI VAGY EZEK KÖRÉ ÉPÍTENI AZ IGAZÁN NAGY ELISMERÉS, HISZEN EGYÚTTAL A LEGNAGYOBB KIHÍVÁS IS.

Ebből kiindulva kívánok az elkövetkezendő időszak munkájához sok sikert
és milliónyi közös élményt a fiatal korosztállyal, a fiatalokért! 😉


A kutatási eredményeket tartalmazó beszámoló innen tölthető le:
Gyulai Diákság 2016: Kutatási beszámoló

 

Posted in Személyes.