PROBLÉMATÉRKÉP A FIATALOK SZEMÜVEGÉN ÁT

Már a tavaly megjelent Negyedszázad – Magyar Ifjúság 2012 c. kötetben szerepelt Nagy Ádámmal közös írásunk a 2000-2012 közötti időszak országos ifjúságkutatásainak problémaészleléshez kapcsolódó eredményeiről. Nemzetközi kontextussal kiegészítve újra publikálásra került az anyag az erdélyi Magiszter folyóirat tavalyi utolsó számában.

A lap bevezetőjében az alábbi beharangozó olvasható:

“… a kötetindító írásban Fazekas Anna és Nagy Ádám egy, a mai fiatalok legégetőbb problémáit vizsgáló magyarországi kutatást vázol, annak eredményei számunkra is sokatmondóak lehetnek. Mindenképpen el- és továbbgondolkodtató a felmutatott tény: a fiatalok közel fele ma első helyen említi a kilátástalanság érzetét mint szubjektív egzisztenciális problémát a korábbi objektív nehézségekkel (anyagiak, lakás, munka stb.) szemben. Ez a kép kétség kívül sugallja a pedagógusi hivatás céljainak folyamatos revideálását (tájainkon is), mert – ahogyan a kutatók is figyelmeztetnek – >> a kilátástalanság […] hatással volt/van a fiatalok migrációs hajlandóságára, azaz egyik motivációjává vált/válhat a kivándorlásnak, és mint tudjuk, a fiatalok amúgy is a legmobilizálhatóbb, a migrációra leginkább hajlamos társadalmi csoport <<.”


 

LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ARRÓL ÁRULKODNAK, HOGY…

“a legutóbbi ifjúsági adatfelvétel, a Magyar Ifjúság 2012 problémarangsora nagyban hasonlít a 2008-ban rögzített képhez. A fiatalok szemében továbbra is markáns és kezelendő konfliktuspontként jelentkezett az anyagi bizonytalanság, a társadalmi különbségek, a munkanélküliség, valamint a szegénység. A rangsor első három helyét egyértelműen az egzisztenciális nehézségekhez kötődő problémakörök fedték le. Ugyanakkor – ahogyan az a korábbi adatfelvételek eredményeiből is nyilvánvalóvá vált – az erkölcsileg kifogásolható viselkedési formák, az alkohol- és drogfogyasztás továbbra is az égető ifjúsági problémák közé sorolandóak. A korosztály problématérképén legkisebb súllyal a kapcsolati nehézségek, a szülőktől való leváláshoz, valamint az életmódhoz és a fizikai környezethez kapcsolódó aggodalmak bírtak a legutóbbi adatfelvétel alkalmával.”

EMELLETT FONTOS MEGJEGYEZNI:

“Az egzisztenciális problémákat vizsgálva leginkább szembetűnő jelenség, hogy míg a 2000–2008 közötti időszakban a fiatalok főként a konkrét anyagi vagy elhelyezkedési nehézségeket ítélték előrébb valónak, addig 2012-ben ennek az aspektusnak már inkább a lelki-emocionális töltetű, kevésbé objektiválható formáját, azaz a kilátástalanságot találták kiemelkedőnek (3. táblázat). Ez utóbbit nem csupán az egzisztenciális nehézségek között rangsorolták első helyre, hanem a teljes problématérkép szerint is e probléma kelt legtöbbekben aggodalmat az ifjúsági korosztály helyzetét szemlélve. 2000-ben mindössze a korosztály tizede, 2004-ben és 2008-ban harmaduk, 2012-re közel felük vélte a kilátástalanságot a legégetőbb ifjúsági problémának.”


 

VIZSGÁLTUK A PROBLÉMAÉSZLELÉS ÉS A MIGRÁCIÓS SZÁNDÉK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉST IS.

“(…) az érzelmi-lelki egzisztenciális nehézségeket megragadó kilátástalanság miatti aggodalom inkább a migrációt tervező fiatalok körében volt jellemzőbb. Ez az állítás 2008-ra és 2012-re volt igaz, mivel az első két adatfelvétel eredményei nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a változók között. Eszerint tehát: az utóbbi két adatfelvétel eredményei alapján kijelenthető, hogy a kivándorlást hosszabb-rövidebb időre tervezők kevésbé vélik súlyosnak az egyéni boldogulás objektív nehézségeit (anyagi gondok, munkanélküliség, lakásproblémák), miközben annak szubjektív problémáit (kilátástalanság, céltalanság) annál inkább, szemben a kivándorlást nem tervező kortársaik vélekedésével.”

AZAZ: “A KÜLFÖLDI MIGRÁCIÓT TERVEZŐ FIATALOK KÖRÉBEN JELLEMZŐBB A KILÁTÁSTALANSÁG MARKÁNS KOROSZTÁLYI PROBLÉMAKÉNT VALÓ ÉSZLELÉSE, MINT AZ ORSZÁG ELHAGYÁSÁT NEM TERVEZŐ FIATALOK KÖZÖTT”.

A tavalyi év folyamán zajlott a legfrissebb ifjúsági adatfelvétel (Magyar Ifjúság Kutatás 2016), bízunk benne, hogy a problémaészleléshez kapcsolódó összefüggéseket lesz módunk ismét vizsgálni. Az év elején nyilvánosságra hozott Gyorsjelentés adatai arról árulkodnak, hogy az egzisztenciális nehézségek továbbra is nagy súlyt jelentenek az ifjúság életében. A magyar fiatalok 43 százaléka szerint az anyagi nehézségek, a szegénység, a létbizonytalanság számítanak a legégetőbb ifjúságot érintő problémának. A vizsgált korosztály 37 százalékánál pedig a kiszámíthatatlan jövő és a bizonytalanság tölti be ugyanezt a szerepet.


A Magiszter c. folyóirat 2016. évi IV. száma teljes terjedelmében itt érhető el.

Posted in Személyes.